|
2023-10-01 21:33:05, vasárnap
|
| |
| |
Isten méltó
Textus: Jelenések 4:8-11
Mi a legfontosabb, a legértékesebb dolog, amit csinálsz? Mi a legfontosabb az életedben? Gondolkodj el ezen egy kicsit. Mik a prioritásaid? Mi a legfontosabb prioritásod?
Isten imádása? Az, hogy az Ő népével együtt összegyűljél, hogy találkozzál Vele, és szembesüljél az Ő jellemével és akaratával? Vajon az, hogy az imádat által szolgáljad Őt? Az, hogy dicsőséget, tisztességet és hálát adjál Neki? Ez a mennyei jelenet megmutatja nekünk, hogy mi a legnagyobb tevékenység - a mennyei seregek imádják Istent, hirdetik az Ő nagyságát, és elragadtatva tisztelik Őt.
Sok minden van ebben a jelenetben, ami azt mutatja, hogy Isten imádása a legfontosabb dolog, amit tennünk kell.
Az egyik az a tény, hogy Isten méltó arra, hogy dicsérjük, hogy imádjuk.
Ami a Jelenések 4. és 5. fejezetében kiemelkedik, az Isten méltósága. A huszonnégy vén dicsőíti Istent, mondván (11. vers):
,,Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tied legyen a dicsőség, a tisztesség és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett."
A 8. versben a négy élőlény dicséretének is ez a lényege. Azt mondták:
,,Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, és aki van, és aki eljövendő!"
Azért dicsérik Istent, mert Ő méltó rá. Ezt látjuk az 5. fejezetben lévő dicséretben is. Amikor Jézus átvette a tekercset, a négy élőlény és a huszonnégy vén új éneket énekelt, (Jelenések 5:9-10):
,,Méltó vagy arra, hogy átvedd a könyvet, és feltörd annak pecsétjeit, mert megölettél, és véreddel vásároltad meg őket Istennek minden törzsből és nyelvből, minden nemzetből és népből; és a mi Istenünk papjaivá és országa népévé tetted őket, és uralkodni fognak a földön."
Az 5. fejezet 12. verse hasonló. Angyalok, tízezerszer tízezren és ezerszer ezren énekelnek:
,,Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás!"
Isten méltó a dicséretre, az imádatra, a tiszteletre.
Miért méltó Isten?
Erre sokféle válasz létezik. De az alapvető válasz az, hogy Isten méltó, mert Ő az, aki és amit tesz. Szinte lehetetlen elválasztani Isten személyét a cselekedeteitől, de most megpróbálunk kizárólag Isten jellemére koncentrálni. Nincs hozzá hasonló senki. Azért tesz olyan nagyszerű dolgokat, mert Ő annyira csodálatos.
A 8. vers például azt mondja, hogy a négy élőlény dicséri Istent a szentség, a hatalom és az örökkévalóság tulajdonságaiért.
A lényeg az, hogy Isten dicsőséges és magasztos lény, aki minden tekintetben jó és tökéletes - méltó arra, hogy dicsérjük azért, aki Ő.
Gyanítom, hogy a négy élőlény elsősorban nem arra a jóra gondol, ami nekik jut, amikor Istent dicsérik. Őt azért dicsérik, aki Ő. De a dolgok ismét bonyolultak, mert a négy élőlény rendkívül áldott azáltal, hogy Isten és az Ő trónja közvetlen közelében vannak. Ezért a 9. versben a dicséretük egyik aspektusa a "köszönet" kifejezéssel van összefoglalva. Azt mondja az Ige:
,,És amikor csak dicsőséget, tisztességet és hálát adnak az élőlények a trónon ülőnek, aki örökkön-örökké él."
Istenre összpontosítanak, dicsőítik Őt. Ő annyira fenséges, annyira dicsőséges, annyira szent, annyira tökéletes - hogy az Ő jelleme arra kényszeríti és készteti őket, hogy tiszteljék, imádják és dicsőítsék Őt. Teljesen leköti őket, hogy dicsőséget, tisztességet és dicséretet szerezzenek Neki.
Vegyük Isten bármelyik tulajdonságát, és azt fogjuk találni, hogy az a tulajdonság dicséretet vált ki, mert megmutatja, hogy Isten annyira csodálatos. Gondoljatok Isten bölcsességére. A Róma 11:33-36-ban Pál apostol kijelentette, hogy:
,,Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Mily megfoghatatlanok az ő ítéletei, és mily kikutathatatlanok az ő útjai! Mert ,,ki értette meg az Úr szándékát, vagy ki lett az ő tanácsadója? Vagy ki előlegezett neki, hogy vissza kellene fizetnie?" Bizony, őtőle, őáltala és őreá nézve van minden: övé a dicsőség mindörökké. Ámen."
Vagy gondolj Isten szeretetére. Hűha. Éveket tölthetnénk ezzel, és alig karcolnánk a felszínét. Folytathatnám a példák sorát.
A lényeg az, hogy Isten méltó. Ennek megfelelően kell Őt dicsérni.
A Zsoltár 96,8 mondja: ,,Magasztaljátok az Úr dicső nevét."
Te szoktad ezt tenni? Mi is ezt tesszük? A 103. zsoltárban Dávid rájött, hogy nem dicséri eléggé Istent. Feltüzelte magát, hogy dicsérje Istent. De rájött, hogy még ez sem elég. Azt akarta, hogy mások, a mennyei sereg, az egész teremtés - úgy dicsérjék Istent, ahogyan kell.
Olyan gyakran dicsérjük Istent a velünk szemben tanúsított jóságáért. És így is kell tennünk. De rá kell jönnünk, hogy Isten méltó arra, hogy azért dicsérjük, aki Ő. Még ha nekünk, bűnösöknek semmi jót nem is adna, akkor is méltó arra, hogy dicsérjük. Még akkor is, ha igazságosságát és haragját a bűn ellen hajtja végre - Isten dicséretre méltó. Az igazságosság és a harag tulajdonságai dicsőséges és jó tulajdonságok. Istent dicsérni kell értük. Szerintem senki, még azok sem, akik érzik e dicsőséges tulajdonságok hatásait, nem mondhatják azt: "Én mentesülök az alól, hogy Istent dicsérjem értük".
Nem vagyok biztos ebben, de kíváncsi vagyok, hogy az utolsó napon mindenki, még az elveszettek is, felismerik-e ezt, és adnak-e Istennek egy adag dicséretet és tiszteletet. A Filippi 2:9-11 azt mondja, hogy egy napon mindenki el fogja ismerni Jézust. Azt olvassuk, hogy Jézus munkájának eredményeként, amikor meghalt a bűnösökért:
,,Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére."
Azon a napon tisztelni fogják Istent, még akkor is, ha már túl késő lesz számukra, hogy megmeneküljenek. Helyénvaló lesz számukra, hogy megvallják, hogy Jézus az Úr. Helyénvaló lesz számukra, hogy dicsőítsék Istent.
A nagy igazság az, hogy Isten méltó arra, hogy dicsérjük, minden jótól eltekintve, ami hozzánk érkezik.
Önmagában, amiatt, aki Ő, méltó arra, hogy dicsérjük.
A Sátán azt mondta Istennek, hogy Jób szemtől szembe megátkozná Őt, ha mindent elvenne Jóbtól. Jób kitartott a hitben. Meghajolt imádatban, és kijelentette (Jób 1:21): "Áldott legyen az Úr neve".
Jób azért szolgálta Istent, mert Isten méltó volt rá. Tudta, hogy Istent még a katasztrófák közepette is dicsérni kell. Még ha Isten ellenünk fordítja is a kezét - akkor is dicsérnünk kell Őt.
Ez az igazság tanítva van nekünk a Jeremiás siralmai 3-dik fejezetében is. Hallgassátok Jeremiást! (1-18. versek)
,,Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott az Úr haragjának botja miatt. Sötétben űzött, hajtott, ahol nincs világosság. Bizony, ellenem fordítja kezét újra meg újra, egész nap. Elsorvasztotta húsom és bőröm, összetörte csontjaimat. Falat húzott körém, méreggel és fáradsággal kerített be engem. Vaksötétbe helyezett engem, mint a régen meghaltakat. Falat emelt körém, nem juthatok ki, súlyos bilincsbe vert. Ha segítségért kiáltok is, elzárkózik imádságom elől. Faragott kövekkel zárta el utamat, járhatatlanná tette ösvényemet. Olyan hozzám, mint a leselkedő medve, mint a rejtekhelyen lapuló oroszlán. Lekergetett utamról, összetépett, elpusztított engem. Felvonta íját, és nyilai céltáblájává tett engem. Veséimbe eresztette tegzének nyilait. Nevetséges lettem minden nép előtt, és gúnydalt énekelnek rólam egész nap. Keserűséggel lakatott jól, bánattal itatott. Kavicsot rágatott velem, hamuba kényszerített engem. Elvette békességemet, elfeledtem, mi a jólét. Már azt gondoltam: Nem lehet reménykednem és bizakodnom az ÚRban!"
De vajon abbahagyja-e Isten dicsőítését? Nem. Azt mondta (22-23. versek):
,,Szeret az ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!"
Micsoda dicsérő szavak! Dicsérte Istent az Ő szeretetéért, könyörületességéért, hűségéért. Annak ellenére, hogy Isten népe a legnagyobb nyomorúságon ment keresztül - dicsérte Istent, amiért megőrizte a túlélő izraelitákat, beleértve őt magát is.
Jeremiás azt tanította, hogy Isten mindig jobban bánik velünk, mint ahogyan megérdemeljük. Mindig van okunk dicsérni az Ő nagyszerű nevét. Jeruzsálem pusztulása közepette, amikor minden elveszett, a városfalakat lerombolták, a paloták és házak rommá lettek, a templomot meggyalázták, felgyújtották és lerombolták, kifosztották aranyától és más nemesfémeitől - Isten könyörületes. Ahogy Jeremiás írja a Siralmak 3:31-32-ben: ,,Mert nem vet el örökre az Úr. Még ha megszomorít is, irgalmaz, mert nagyon szeret." Van reménye, és dicséri Istent.
Egy másik hely, ahol látjuk a dicsőítés helyénvalóságát a legkedvezőtlenebb körülmények között, az Jézus szenvedése a keresztfán.
Jézus szenvedését a kereszten a legnagyobb tisztelettel és áhítattal kell megközelíteni. Sok minden meghaladja a képességünket, hogy teljesen megértsük - hogyan lehettek Jézusra terhelve a bűneink, és hogyan viselte el értük Isten átkát és haragját. A kereszten Jézus gyötrelmében így kiáltott fel, (Máté 27:46): "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" A 22. zsoltárt idézte.
Az újszövetségi idézetek nemcsak az Ószövetségben idézett konkrét versre utalnak, hanem arra a kontextusra is, amelyből vették. A 22. zsoltár egy nagyszerű prófécia Jézus keresztre feszítéséről. Egyesek úgy gondolják, hogy Jézus az egész 22. zsoltárt idézte. De még ha nem is így tett, szavai akkor is visszavezették hallgatóit a 22. zsoltárhoz és az ottani jövendölésekhez. A 22. zsoltár arról beszél, hogy az Ő kezeit és lábait átszúrták. Arról beszél, hogy megosztották maguk között a ruháit, és sorsot vetettek a köntösére. Megemlíti, hogyan gúnyolták Őt. Arról beszél, hogy a halál porába fektették.
De ami különösen fontos számunkra, hogy észrevegyük, hogy a 22. zsoltárban dicsőítő részek vannak. Jézus még a gyötrelem közepette is dicsérte Istent és magasztalta jellemét. Ezt olvassuk (2-5. versek):
,,Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? Távol van tőlem a segítség, pedig jajgatva kiáltok! Istenem! Hívlak nappal, de nem válaszolsz, éjszaka is, de nem tudok elcsendesedni. Pedig te szent vagy, trónodon ülsz, rólad szólnak Izráel dicséretei. Benned bíztak őseink, bíztak, és megmentetted őket."
A kereszten Jézus dicsérte Istent. Éppen Isten haragját élte át, amelyről tudta, hogy haláláig folytatódni fog - és mégis dicsérte Istent az Ő hűségéért. Felemelte Isten nevét és magasztalta: "Te szent vagy, trónodon ülsz, rólad szólnak Izráel dicséretei."
Hallgassuk meg a 22-23. verseket is. Jézus azt mondta: ,,Hirdetem nevedet testvéreimnek, dicsérlek a gyülekezetben. Kik az URat félitek, dicsérjétek őt, Jákób utódai, mind dicsőítsétek őt! Rettegjetek tőle, Izráel utódai, mind!"
Miközben Isten elhagyta őt, miközben Isten haragját kellett elviselnie, Jézus dicsérte Istent, és másokat is arra bátorított, hogy dicsérjék Istent.
A kereszten Jézus dicsérte Istent! Imádkozott, hogy ez a pohár elvétessék Tőle. De nem lehetett. Ennek közepette, Isten haragja közepette - Ő dicsérte Istent!
Isten méltó arra, hogy dicsérjük! Nem számít, mi történik velünk, dicsérnünk kell Őt! A dicséret mindig helyénvaló. Ő szent. Ő dicsőséges! Ő fenséges és magasztos. Ő tökéletes! Mindig azt teszi, ami helyes.
Nézzétek a négy élőlényt a szövegünkben.
Azt olvassuk, hogy soha nem hagyják abba Isten szentségének, hatalmának és örökkévalóságának hirdetését.
Azt olvassuk, (8. vers): ,,Szünet nélkül, éjjel és nappal ezt mondták: Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, és aki van, és aki eljövendő!"
Szüntelenül magasztalják Isten jellemét. Ez egyértelműen megmutatja nekünk, hogy Isten méltó arra, hogy mindig, minden körülmények között dicsérjük. Az Ő nevét minden időben magasra kell emelni. Ő méltó rá.
Keresztény testvéreim, alkalmazzátok ezt az életetekre: Dicsérjétek Istent állandóan!
Mikor dicsőíted Istent? Többnyire akkor, amikor jól mennek a dolgok? De mi van azokkal a rossz napokkal, amikor a dolgok annyira elkeserítőek, amikor olyan rosszul mennek a dolgok, hogy nincs kedved felkelni az ágyból?
Testvérek, micsoda kiváltságban van részetek. Minden nap lehetőségetek van arra, hogy dicsérjétek Istent, és magasra emeljétek az Ő nevét. Bármilyen körülmények között is találjátok magatokat - helyénvaló Istent dicsérni és imádni. Isten méltó rá. Dicsőítitek-e Jézus Krisztust, úgy ahogyan kell? Hiszen Jézus az, aki kinyilatkoztatja nekünk Istent. Ahogy Pál apostol írja a 2Korinthus 4:6-ban:
,,Isten ugyanis, aki ezt mondta: ,,Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán."
A 9. vers úgy foglalja össze a négy élőlény dicséretét, mint adást: ,,dicsőséget, tisztességet és hálát adnak az élőlények a trónon ülőnek, aki örökkön-örökké él." Mindig dicsérnünk kell Őt.
Másodszor, fontos, hogy ezt alkalmazd az életedre, mert a legtöbb embernek ma fogalma sincs Isten méltóságáról és meg kell mutatnod nekik Isten méltóságát azáltal, hogy minden körülmények között dicsőíted Őt.
Sokan nem hisznek Isten méltóságában. Olyan alacsony a véleményük Istenről, hogy nem gondolnak rá. Elnyomják a Róla való tudást, amivel rendelkeznek. Ha mégis gondolnak Rá, akkor azt mondják:
"Hogyan lehet jó Isten, ha ennyi szenvedés van a világon?"
És ha rossz dolgok történnek velük, megharagszanak Istenre, és panaszkodnak rá.
Fogalmuk sincs arról, hogy milyen Isten valójában. Az Istenről alkotott elképzelésük eltorzult. Nem tetszik nekik, amit az Ige mond Istenről. Nem tetszik nekik, hogy Anya helyett Atyaként említi Őt. Nem tetszik nekik, amit az Ige arról mond, hogy a házasság egy férfi és egy nő között van. Úgy tűnik, megkeményedtek Istennel szemben. Nehéz elérni őket az evangéliummal.
De ha látják, hogy dicsőíted Istent még akkor is, amikor rosszul mennek a dolgaid - az nem segíthet, de hatással lehet rájuk. A felszínen talán azt mondják, hogy őrült vagy, de mélyen belül talán másképp hat rájuk, és felrázza őket álmukból, hogy elkezdjék látni, milyen nagyszerű a mi Istenünk valójában.
Végezetül, ahhoz, aki nem keresztény: meg kell értened, hogy a legnagyobb dologról maradsz le az életben.
A Jelenések 4 és 5 megmutatja nekünk, hogy miről szól az igazi élet, miből áll az igazi elégedettség és boldogság - Isten megismeréséből, dicsőítéséből és szolgálatából. Ő minden jónak a forrása. Most éppen lemaradsz erről a legnagyobb áldásról. Az a helyzet, hogy észre sem veszed. De eljön majd a nap, amikor felismered, és látni fogod, hogy ez csak Jézuson keresztül lehetséges. Imádkozom, hogy eljuss erre a felismerésre, mielőtt túl késő lenne. Fordulj Jézushoz még ma. Ámen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
|
|
Címkék: tulajdonságaiért, összpontosítanak, kinyilatkoztatja, megfoghatatlanok, jövendölésekhez, helyénvalóságát, cselekedeteitől, megmeneküljenek, igazságosságát, elsorvasztotta, visszavezették, magasztaljátok, megkeményedtek, bölcsességének, megismeréséből, megharagszanak, eredményeként, összefoglalva, bölcsességére, evangéliummal, lehetőségetek, testvéreimnek, alkalmazzátok, tulajdonságát, képességünket, megérdemeljük, tulajdonságok, gyülekezetben, ószövetségben, folytathatnám, felgyújtották, elcsendesedni, tulajdonságai, gazdagságának, legértékesebb, kényszerített, legértékesebb dolog, legfontosabb prioritásod, imádat által, mennyei jelenet, legnagyobb tevékenység, mennyei seregek, legfontosabb dolog, négy élőlény, mindenható Isten, megöletett Bárány, alapvető válasz, örökkévalóság tulajdonságaiért, jóra gondol, dolgok ismét, dicséretük egyik, trónon ülőnek, Amikor Jézus, Vegyük Isten, Gondoljatok Isten, Jézus Krisztus Úr, Atya Isten, Hallgassátok Jeremiást, Dicsérte Istent, Ahogy Jeremiás, Éppen Isten, Felemelte Isten, Miközben Isten, Dicsérjétek Istent, Dicsőítitek-e Jézus Krisztust, Hiszen Jézus, Ahogy Pál, Fordulj Jézushoz,
|
|
Offline
